Társasházi ügyvéd - Társasházi jogász

A társasházi ügyvéd

Pontosan tudjuk, hogy számtalan jogi nehézség merülhet fel a társasházban.
Önt is bosszantják a hiányok, gondok, társasházi jogi tanácsadásra van szüksége?
A megoldás egy telefonhívásra van, a társasházi ügyekben jártas ügyvédnél!

Társasházi ügyvédként szakértői vagyunk a társasházi jog négy nagy szakterületének, így Önnek is megoldást nyújtunk a társasházi jog bármely területén:

1. Társasházi képviselet – a közös képviseletnek szóló jogi tanácsadás.
2. Szövetkezeti ház képviselete – a lakásszövetkezet igazgatóságnak szóló jogi tanácsadás.
3. Új építésű társasház – az építtetőknek és az építési vállalkozóknak szóló jogi tanácsadás.
4. Társasházi lakás ügyek – a társasházi, szövetkezeti és osztatlan közös tulajdonban álló házban levő lakások tulajdonosainak szóló jogi tanácsadás.

Mivel a társasházi jog minden oldalát ismerjük, pontosan tudjuk, hogy milyen jogi tanácsokkal kell Önt ellátnunk társasházi ügyekben. Önnek is segít a társasházi ügyvéd!

Válassza ki az Ön célját:

Szakszerű jogi tanácsokkal látjuk el Önt:

Társasház vagy lakásszövetkezet? Ügyvédi irodánk társasházak, lakásfenntartó szövetkezetek (lakásszövetkezetek), lakástulajdonosok számára dolgozott ki olyan megoldásokat, melyekkel a jogi bonyodalmak megoldhatók! A társasházak és lakásszövetkezetek célja hasonló – mindkét működési forma egy-egy épület, vagy épületcsoport üzemeltetésének érdekében működik. A hétköznapokban gyakran nem is tudja az ember, hogy az ő lakása, üzlethelyisége társasház vagy lakásszövetkezet része – amíg valamilyen probléma fel nem merül! A társasház és a lakásszövetkezet működési formái közötti különbség márpedig igen jelentős!

Miért érdemes ügyvédi irodánkhoz fordulni társasházi és lakásszövetkezeti ügyekben? Mert társasházi jogban, lakásszövetkezeti jogban tapasztalt ügyvédi iroda fogja Önt képviselni. Sok esetet láttunk és oldottunk meg az elmúlt években, így számos jó és helyes megoldást kínálunk Önnek is! Magyarországon, főleg Budapesten rengeteg embert érintenek a társasház és a lakásszövetkezet jogi kérdései, mivel nagyszámú ingatlan működik ezekben a formákban, ennek ellenére sajnos a szabályozás bonyolult és szövevényes. A társasház és a lakásszövetkezet célját tekintve tehát nagyon hasonló, azonban működésük nagyon is különböző!

Ezekről a témákról alábbi cikkeinkben olvashat fontos tudnivalókat, tippeket:

Jogi tanácsadás a közös képviselet részére

A társasházi jogász a társasházak számára több olyan jogi megoldást dolgozott ki, amelyek megkönnyítik a társasház alapítását és üzemeltetését, továbbá elősegítik a társasház törvényes működtetését.
A társasházak jogi szabályozása nem egyszerű szakterület, példának okáért a jog még azt az egyik alap a kérdést sem rendezi megnyugtatóan, hogy a közös költséget meddig köteles viselni a lakás, vagy az üzlethelyiség tulajdonosa.

A társasház törvényes képviseletét a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke láthatja el.
Közös képviselet ellátásával megbízható továbbá azzal üzletszerűen foglalkozó társasház-kezelő is. A továbbiakban és az egyszerűség kedvéért a társasház törvényes képviselőjét közös képviselőnek hívjuk.

Amennyiben új közös képviselő veszi át a társasház irányítását, célszerű előre megtervezni a teljes folyamatot, mert számos probléma megelőzhető – például a társasház bankszámláinak átvétele is gyorsan megoldható, a társasház működtetése pedig végig kézben tartható! A folyamat tervezésben és végrehajtásában ügyvédi irodánk hasznos jogi tanácsokkal látja el a társasházat.

A társasházi ügyvéddel együttműködő közös képviselők időt és költséget csökkentenek az általuk kezelt társasház részére, mivel együttes munkánknak köszönhetően a társasház működése megfelel a hatályos jogszabályoknak, minimalizálva a jogviták, bírságok lehetőségét!

A részletekért keresse a társasházi ügyvédet!

Jogi tanácsadás a lakásszövetkezet igazgatóságának

A társasházi ügyvéd lakásszövetkezetek számára több olyan jogi megoldást dolgozott ki, amelyek megkönnyítik a lakásszövetkezet változásainak követését és üzemeltetését, továbbá elősegítik a lakásszövetkezet törvényes működtetését.

A lakásszövetkezetek jogi szabályozása bonyolult szakterület, mert egyszerre vonatkoznak rájuk a lakásszövetkezetekről szóló törvény rendelkezései, az ingatlan-nyilvántartási szabályok, és mivel a lakásszövetkezet cégnek minősül, a cégtörvény szabályai is! Mivel a lakásszövetkezet cégnek minősül, az adataiban történő változások bejelentése a cégbíróság felé mindenképpen ügyvédi közreműködést igényel. Célszerű már a közgyűlési meghívó elküldése előtt ügyvédi segítséget kérni, hogy a változások cégbírósági bejegyzése zökkenőmentesen megtörténhessen!

Amennyiben új igazgatóság veszi át a lakásszövetkezet irányítását, nagyon hasznos előre megtervezni a teljes folyamatot, mert számos probléma megelőzhető – például a lakásszövetkezet bankszámláinak átvétele is gyorsan megoldható, a lakásszövetkezet működtetése pedig végig kézben tartható! A folyamat tervezésben és végrehajtásában ügyvédi irodánk hasznos jogi tanácsokkal látja el a lakásszövetkezetet.

A lakásszövetkezet törvényes képviseletét az igazgatóság elnöke, vagy az igazgatóság helyett megválasztott ügyvezető elnök, vagy az ügyvezető igazgató, vagy a közgyűlés által képviseleti joggal felruházott igazgatósági tag látja el. Az ügyvezetői feladatok ellátásával megbízható továbbá azzal üzletszerűen foglalkozó személy is. 

Azok lakásszövetkezeti igazgatóságok, akik a társasházi ügyvéddel együttműködnek, időt és költséget csökkentenek az általuk kezelt lakásszövetkezet részére! Azért mert együttes munkánknak köszönhetően a lakásszövetkezet működése megfelel a hatályos jogszabályoknak, minimalizálva a jogviták, bírságok lehetőségét!

A megoldásért forduljon hozzánk! Önnek is segít a társasházi ügyvéd!

Társasházi lakás ügyek

A lakóközösségekben – legyen az társasház, lakásszövetkezet, vagy közös tulajdon – számtalan olyan ügy fordulhat elő, amelyhez célszerű jogi segítséget igénybe venni. Egyrészt azért, mert a szabályok bonyolultak, másrészt rengeteg az olyan tévhit, amely a társasház, lakásszövetkezet, osztatlan közös tulajdon működésével kapcsolatos.

A társasházi jogász olyan jogi megoldásokat dolgozott ki a lakóközösségek számára, amelyekkel eredményesen nyújt jogi segítséget a felmerülő problémákra!

A jogi tanácsadás az Ügyfél és az ügyvéd közötti legelső és az egyik legfontosabb pillanat. Egyrészt ekkor találkozunk személyesen először, másrészt ekkor győződhet meg az Ügyfél arról, hogy az ügyvéd az adott szakterületen felkészült, szimpatikus és hogy az ügye jó kezekben lesz. A jogi tanácsadás alapozza meg tehát alapvetően az Ügyfél bizalmát az ügyvéd felé.

Jogi tanácsot adni az Ön ügyének részletes ismerete nélkül lehetetlen. Azért, mert a magyar jogszabályok bonyolultak, nehezen átláthatók, még a szakembereket is kihívások elé állíthatja egy-egy szabály értelmezése. Ráadásul a magyar jogban az elmúlt években valóságos „forradalom” zajlott, rengeteg új szabály nehezíti a jogkeresők életét, rengeteg kérdésben a bírói gyakorlat csak részben, vagy egyáltalán nem létezik. A fentiek okán jogi tanácsadást csak az Ön ügyének alapos ismerete mellett vállalunk, mivel meggyőződésünk, hogy enélkül nem tudunk színvonalas jogi szolgáltatást és ügyvédi munkát nyújtani.

Az ügy megismeréséért és árajánlat küldésért véleményünk szerint nem etikus díjat kérni ügyfeleinktől, ezért az árajánlat kérés nálunk díjmentes. Ez alól egyetlen kivétel van, amikor személyes konzultáció szükséges már az ügy megismeréséhez és az árajánlat készítéséhez is - ennek is csak azért van egy csökkentett díja, mivel időpontot, fénymásolót, szkennert, helyszínt kell biztosítanunk a személyes találkozó céljából.

Az ügy megismerését követően következik a további jogászi munka, amely során az Ön ügye vonatkozásában kialakítjuk részletes jogi véleményünket, és a személyes találkozó alkalmával részletesen ismertetjük az Ön lehetőségeit. Meggyőződésünk, hogy a mai jogi környezetben megfelelő és magas minőségű jogi tanácsadás nem adható más módon. Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor jogi tanácsért megyünk megbeszélt időpontra és nem kapunk teljes körű tájékoztatást.

Tisztában vagyunk vele, hogy a szolgáltatásunk nem a legolcsóbb, de minőséget alacsony áron szolgáltatni senki nem tud. A nem minőségi megoldásokat pedig célszerűbb az ellenérdekű fél részére meghagyni!

Jogi útmutatásért forduljon a társasházi ügyvédhez!

Kérje ajánlatunkat:

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) társasházi ügyekben

1. Társasház vagy lakásszövetkezet, esetleg osztatlan közös tulajdon?

Társasház és a lakásszövetkezet is működhet akár 100 lakásos házban is, így méret sajnos nem feltétlenül fog segíteni. Ugyanakkor elmondható, hogy 6 lakásig szinte biztos, hogy társasházban, vagy osztatlan közös tulajdonban lakunk, mivel a lakásszövetkezethez legalább 7 alapító tag szükséges.
Keressük meg az épület hirdetőtábláját, ott a működési formát - társasház vagy lakásszövetkezet - az esetek többségében megjelölik. Amennyiben egyik sincs kiírva, vagy nincs is hirdetőtábla, gyanakodnunk kell, hogy úgynevezett közös tulajdonban áll az épület.
Közös tulajdon esetén nincsenek kialakítva úgynevezett önálló albetétek, hanem minden tulajdonosnak az egész épület egy bizonyos hányadén áll fenn a tulajdonjoga. Jó esetben ilyenkor rendelkezésre állhat az úgynevezett használati megállapodás, ami rögzíti, hogy az egyes tulajdonosok mely lakásokat használhatják.
Ez a használati megállapodás – szintén ideális esetben – az illetékes földhivatalba benyújtásra került és onnan kikérhető.

A vezetőség megnevezése már árulkodó jel!
Az épület hirdetőtábláján társasház esetén a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke, esetleg a társasház elnök elérhetőségét találjuk meg. Lakásszövetkezet esetén igazgatót, vagy ügyvezető igazgatót kell keresnünk. Közös tulajdon esetében nincs vezetőség. Amennyiben a tárasházban, vagy a lakásszövetkezetben lakástulajdonunk van, a vezetőség köteles részünkre kiadni az alábbi okiratokat: társasház esetén a közös képviselőnek ki kell adnia:
az alapító okiratot,
a szervezeti-működési szabályzatot és
az összes közgyűlési jegyzőkönyvet - lakásszövetkezet esetén az igazgatóságnak, vagy az ügyvezetőnek ki kell adnia: az alapszabályt és a közgyűlési jegyzőkönyveket is.

Ezekkel az iratokkal a jól felkészült tisztviselők beszkennelve is rendelkeznek, így akár gyorsan e-mailben is meg tudják küldeni ezeket a tulajdonosok részére. Ha nem, akkor sajnos marad a papíralapú okiratba való betekintés. Ezek birtokában már biztosak lehetünk abban, hogy társasházról, vagy lakásszövetkezetről van szó!

A tulajdonos betekintési joga a fenti iratok vonatkozásában nem tagadható meg, azonban másolási költség előírható. Amennyiben a másolási költséget nem kívánjuk megfizetni, fotókat készíthetünk az iratokról, ez szintén nem tiltható meg! Közös tulajdon esetén célszerű a területileg illetékes földhivatalhoz fordulni, hogy az épület vonatkozásában benyújtásra került-e használati megállapodás. Amennyiben tulajdonjogunkat igazoljuk, a földhivatal – díj ellenében - a használati megállapodást ki kell, hogy adja.

Jogi segítségre van szüksége társasház, lakásszövetkezet, közös tulajdonban álló ingatlan vonatkozásában? Jogi tanácsadásért keresse ügyvédi irodánkat most!

2. Mik a Társasház alapítás feltételei?

A társasház létrejöttéhez legalább 2 darab, műszakilag megosztott helyiség szükséges ugyanabban az épületben. Ezek a helyiségek minősülhetnek lakásnak, vagy nem lakásnak (pl.: iroda, üzlethelyiség, stb.), típusaik tetszőlegesen kombinálhatók. A társasház alapítása nem kötelező, viszont célszerű, mert ellenkező esetben az épület csak úgynevezett közös tulajdonnak minősül, és nem vonatkoznak rá azok az előnyök, amelyeket a társasház jogintézménye biztosít. A társasház legfőbb előnye ugyanis az, hogy az épületnek csak egy része marad közös tulajdonban, (pl.: gépkocsibeállók, lépcsőház, padlás, pince) a lakások és nem lakások pedig külön tulajdonba kerülnek. A társasházban a tulajdon viszonyok tehát jól elkülönültek és a külön tulajdonban álló lakások jogilag könnyen elhatárolhatók. A társasház alapító okirata ugyanis pontosan rendezi, hogy az épületben mi minősül közös és külön tulajdonnak. A külön tulajdonban álló ingatlanok szabadon átruházhatók, elővásárlási jog csak akkor illeti a tulajdonostársakat, ha az alapító okirat javukra elővásárlási jogot alapít. Társasházi lakás vásárlásakor mindig kérjük az eladót, hogy a társasház alapító okiratát mutassa be, így elkerülhetők a nem kívánt meglepetések!

3. Van a szomszédnak elővásárlási joga a társasházban?

Gyakori tévhit, hogy a lakásunkra a szomszédoknak mindig elővásárlási joga van. Társasházban csak akkor van elővásárlási joguk „automatikusan” amennyiben az alapító okiratban erről rendelkeztek. Lakásszövetkezet esetén is csak akkor, ha az alapszabály erről rendelkezik. Osztatlan közös tulajdon esetén azonban a tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van! A közös tulajdonban álló garázsok, pincék esetében – mivel azok közös tulajdonban állnak, legyenek társasház, vagy lakásszövetkezet épületében – a tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van. Kérdése merült fel elővásárlási joggal kapcsolatosan? Ügyvédi irodánk ingatlan adásvételi szerződések megoldásával is foglalkozik, így megfelelő rálátással rendelkezünk erre a témára is. A társasház alapító okiratát, a lakásszövetkezet alapszabályát mindig kérjük el ingatlan vásárlásakor!

4. Hogyan működtethető üzlethelyiség, iroda, hostel a társasházban?

Amennyiben az épületben – legyen az társasház, lakásszövetkezet, vagy közös tulajdon -. egy lakást irodaként, rendelőként, hostelként, üzletként használnak, hasznosítanak a lakóközösségek bizonyos esetekben – különösen a szerencsejáték, erotikus szolgáltatás, dohánybolt körében – akár korlátozásokat is felállíthatnak. A bírói gyakorlat szerint a többi tulajdonostárs, a szomszédok törvényes érdekei, a lakhatás nyugalma nem sérthető, ezeket figyelembe kell venni az üzemeltetőnek minden lakóközösségi forma esetén. Az ingatlanok üzletszerű hasznosítása vonatkozásában kérdéseivel forduljon ügyvédi irodánkhoz jogi tanácsért, mert: - társasági joggal és cégügyek megoldásával is foglalkozunk, így az üzletszerű ingatlan-hasznosítás területén is rendelkezünk megoldási javaslatokkal, továbbá - ingatlan bérleti szerződések elkészítését is vállaljuk, amelyekben mindkét fél, a bérbeadó és a bérlő részére is kölcsönösen megnyugtató jogi megoldásokat alkalmazunk. A lakóközösségben, társasházban, lakásszövetkezetben üzlethelyiség, iroda működése zavarja a lakhatás nyugalmát? Tanácsadásért és megoldásért keresse ügyvédi irodánkat! Vállaljuk a fele közötti egyeztetés, megegyezés tető alá hozását, amennyiben ez nem vezet eredményre a nem peres és peres eljárásokban való képviseletet az illetékes hatóságok és a bíróság előtt is.

5. Hogyan rendezhető a közös területek használata (pl.: udvar, lépcsőház, gépkocsibeállók, garázsok)?

A társasház közös területeinek számítanak például a lépcsőház, az udvar, kert, a gépkocsibeállók, garázsok, a tetőtér, pince. Abban a kérdésben, hogy ezeket a társasházi közös területeket a tulajdonostársak hogyan és miként használják, hasznosítsák, könnyen nézeteltérés alakulhat ki a tulajdonostársak között. A közös tulajdonban álló területek használatát az alapító okirat is rendezheti. Amennyiben a felek készek a közös területek vonatkozásában a megállapodásra, célszerű úgynevezett használati megállapodást kötni, ami rendezi a közös területek használatának sorsát. Keresse ügyvédi irodánkat, mi közvetítünk a felek között és írásba foglaljuk a felek közötti használati megállapodást. A társasház közgyűlése szintén hozhat olyan határozatot, amely rendezi a közös tulajdonban álló területek, helyiségek sorsát. Keressen minket, segítünk tető alá hozni a megállapodást a közgyűlésen!

6. Hogyan hajthatom be a kárigényemet (pl.: beázás, tűzeset) esetén?

Beázás, csőtörés miatt jelentős károk keletkezhetnek ingatlanunkban és ingóságainkban, a tűzesetekről nem is beszélve! A beázást okozhatja egy társasházi kerti csap meghibásodása, vagy egy társasházi főstrangcső is, ebben az esetben a társasház felel a károkozásért. Amennyiben egy másik lakáson belüli cső okozta a hibát, a másik lakás tulajdonosa felel az okozott kárért. A tűz esetében szintén az a kérdés, hogy honnan indult, mi vagy ki okozta. Amennyiben a biztosító rendezi a kárt, nincs gond, de mi történik, ki téríti meg a kárunkat, ha a biztosító nem – vagy nem eleget - fizet, vagy nincs biztosítása a károkozónak? Kártérítési igényes esetén jogi tanácsért keresse ügyvédi irodánkat! Vállaljuk jogi képviseletét a károkozó és a biztosító előtt is a kár teljes megtérítése érdekében, továbbá amennyiben szükséges a polgári perben is képviseljük Önt.